Patai Mihály szerint közel duplájára nőtt az idén a magyar bankszektor adóterhelése, a 2012. évi 325 milliárd forinttal szemben az idén már 605 milliárd forintot kell a bankoknak befizetniük a büdzsébe.
A Fidesz és a Nemzetgazdasági Minisztérium egyeztetése alapján tényleg ingyenes lesz a készpénzfelvétel havi két alkalommal, 150 ezer forint összeghatárig. Kármentő intézkedésként a kártyás vásárlások szintén ingyenesek lesznek, nagy különbség azonban, hogy míg az ingyenes készpénzfelvétel több tízmilliárd forintos költségeit a bankszektor állhatja, a kártyás vásárlások illetékmentességéből származó évi közel 5 milliárd forintos bevételkiesés a költségvetést terheli.
Öt százalékra csökkenhet a húsáfa, kibővül a családi adókedvezmény, nem kell tranzakciós illetéket fizetni a bankkártyás fizetések után, csipszadó jön a szörpökre, könnyítések a vállalkozásoknál - ilyen javaslatok állhatnak a ma kormány elé kerülő adócsomagban.
A jövő évi adócsomag tervezetébe foglaltak szerint a bankkártyás fizetések illetékmentesek lesznek, viszont a bankokat egyszeri adóval sújtják - tudta meg Origo.
A Fidesz ragaszkodik az ingyenes készpénzfelvétel lehetőségéhez - jelentette ki a párt parlamenti frakcióvezetője, aki azt kérte a nemzetgazdasági tárcától, hogy olyan javaslatot készítsen, amelyben legalább havi két ingyenes pénzfelvételt biztosítanak mindenkinek.
Az átlagfizetésnek megfelelő, vagyis havi közel 150 ezer forintos összegben tennék ingyenessé a havi kétszeri készpénzfelvételt vezető kormánypárti politikusok - értesült a hvg.hu. A bankok állítólag újabb devizahiteles csomagot tettek a kormány asztalára, de a Fidesz szakpolitikusai azt nem találták elég jónak, így nem fogadták el.
Számításaink szerint 40 milliárd forintos bankadónak felel meg a bankok szempontjából, ha a kormány a havi kétszeri készpénzfelvételt ingyenessé teszi a pénzintézeteknél. Ezt az összeget nehéz lesz máshol áthárítani az ügyfelekre. Emellett a lépés miatt annak a kevéssé jól látható díjnak is búcsút mondhatnak, amelyet eddig a készpénzfelvételért az illetéken felül beszedtek.
A készpénzhez szokott ügyfelek fülének kedves, minden más szempontból rossz üzenet a kormány havi kétszeri ingyenes készpénzfelvételről szóló terve. A latin-amerikai példák alapján bevezetett tranzakciós illeték egyetlen erényét tüntethetik el ezzel. Apró politikai haszonért nagy és kockázatos gazdasági visszalépés.
A tranzakciós illeték jogtalan áthárítása miatt augusztus végéig több banknak összesen 300 millió forintot kellett visszafizetni az ügyfeleknek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) ellenőrzései nyomán - mondta Binder István, a felügyelet szóvivője csütörtökön.
A Magyar Nemzeti Bank adott a bankoknak, a kormány viszont elvett tőlük, a végeredmény pedig csúnya lett. Durva egyszerűsítéssel így is értékelhetők a bankszektor PSZÁF által közzétett második negyedévi eredményadatai, hiszen:
Augusztus 1-jétől megváltozott a pénzügyi szervezetekre kivetett tranzakciós illeték mértéke, amelynek áthárítása révén a szerződésekben kikötött díjak, költségek mértéke emelkedhet - hívja fel a figyelmet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF).
Az Állami Számvevőszék elemzéséből kiderül, hogy a tranzakciós illetékből származó bevétel milyen konkrét tranzakciós fajtákból folyik a költségvetésbe. A legnagyobb bevételi tétel a pénzforgalmi szolgáltatások, vagyis az elektronikus átutalások után beszedett 24,2 milliárd forintos illeték volt. A postai és kincstári tranzakciók után 18,4 milliárd, a kártyás vásárlások és készpénzfelvételek után pedig 8,5 milliárd forint folyt a költségvetésbe.
Mit tesz a kormány a tranzakciós illeték áthárítása ügyében? - kérdezte Vágó Gábor LMP-s képviselő írásban Varga Mihályt. A nemzetgazdasági miniszter az Országgyűlés honlapján megjelent válaszában többek között kifejtette: az áthárítás kívül esik a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvény szabályozási köréből, az elsősorban fogyasztóvédelmi kérdésnek tekinthető.
Hihetetlen drágulást indítottak be a kormányzati adóintézkedések a lakossági banki szolgáltatások terén. Májusban átlagosan közel harmadával kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban, ráadásul az adóemelésekkel augusztustól további drágulási hullámra van kilátás - írja a Napi Gazdaság a KSH-ra hivatkozva.
Az MKB Bank új hirdetményéből kiderül, a tranzakciós adó emelését az illeték várható hatálybalépése után szűk egy hónappal, augusztus végétől áthárítja az ügyfeleire. Az MKB bank ezt tegnapi hirdetményében közölte - írja az index.hu.
Pótlólagos intézkedéseket jelentett be a kormány annak érdekében, hogy az ország ne essen vissza a túlzott deficit eljárás alá, miután kikerültünk, miként az más országokkal, például Máltával történt. Az intézkedések között van a tranzakciós illeték emelése, a vállalatokra vonatkozó távközlési adó, bányajáradék emelése. A tervek szerint augusztustól 6%-os eho terheli a kamatjövedelmeket.
Fontosabb részletek
A lakosság, illetve a vállalati szektor fizetheti meg a tranzakciós illeték és a vállalati telekomadó Varga Mihály által ma bejelentett megemelésének döntő részét. Az intézkedéseknek ugyanakkor pozitív hatásuk is lehet: hozzájárulhatnak a készpénzhasználat visszaszorításához. A bankok (köztük az OTP) adóterhelése így is jó néhány milliárd forinttal megemelkedhet, a telekom cégek (köztük az MTel) esetében pedig forgalomcsökkenéssel járhat a változás. A pénzügyi szektor számára a kamatadó kvázi megemelése hideg zuhanyként hathat, a bankbetétek még kevésbé vonzóak lesznek. A bányajáradék megemelése szinte már csak hab a tortán.
Az árvízveszélyhez kapcsolódóan a Nemzetgazdasági Minisztérium ma közölte, hogy kezdeményezi a pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség felfüggesztését a védelem céljait szolgáló "Nemzeti Összefogás Számlaszámára" történő átutalás során.
A bankok a háztartásokra 80-90, a vállalatokra 90-95 százalékban hárították át a tranzakciós illetéket az MNB kedden kiadott tanulmánya szerint. Jó hír, hogy a pénzintézetek mindezt az elektronikus csatornák készpénzzel szembeni előnyben részesítésével tették. A bankok arról panaszkodnak, hogy a legnagyobb ügyfeleik a deviza tranzakcióikat egyre többen külföldre helyezik át az illeték bevezetése miatt. Az MNB szerint ez még nem látszik a számokon, szerintük az illeték hatásait hosszabb távon érdemes vizsgálni. Elemzésünkben megvizsgáltuk a már rendelkezésre álló tranzakciós adatokat.
A magyar gazdaság továbbra is erősen a készpénz köré szerveződik, a készpénzes fizetések elektronikus csatornák felé terelése az egyik fő cél. Ennek egyik fontos eleme, hogy a tervek szerint júliustól novemberig Fejér megyében POS-terminál telepítési program indul. Az MNB a fizetési rendszerről szóló sajtótájékoztatón közölte azt is, hogy a jegybank a bankközi jutalékok szabályozását javasolja a kormánynak már 2014 január 1-től. A tranzakciós illetékről szóló adatok alapján a bankok 90-100 százalékban áthárították az illetéket az ügyfeleikre. A helyi pénzek szabályozása szigorúbb lesz.
Intenzív szakaszában van a háború.
Pedig nemsokára abba kell hagyni a vásárlást.
2 éven belül meg is érkezhetnek az első példányok.
Szökevényként tartották számon Rijádban.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
